Tihany - Aranyház, Gejzírmező

A tihanyi aranyház a tihanyi kirándulás remek helyszíne a túrázást kedvelőknek. Kiváló kilátás nyílik a félszigetre, a tihanyi templomra és a falura.
A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett.

A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások - hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz - időszakos gejzír formájában törtek fel.
A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. A gejzír működésétől, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függően a gejzirit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre.
Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A jellegzetes sziklai növényzet között melegkedvelő állatok élnek, mint pl. az itt gyakran megfigyelhető zöld gyík.
A gejzírkúp tetejéről a Belső-tó és az ősközség felé esik szép kilátás.

A közelben: Tihanyi-félsziget - Belső-tó
A Tihanyi-félsziget központi részén, Tihany településétől nyugatra találjuk a tavat. A tó eredetileg a szomszédos Külső-tóhoz volt hasonlatos, dús nádassal, kisebb nyílt vízfelületekkel. Drámai változás következett be azonban 1940 és 1950 között, ekkor a nádas szinte teljesen kipusztult és kialakult a tó mai, nyílt vízfelületű jellege.
A tó mintegy 25 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása.