
Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. 1903-ben kútásás közben fedezeték fel a barlangot, amelynek a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat.
A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú teremek láthatók. A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli.
Tapolcai Tavasbarlang
Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel. A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni. A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható. Hasznos információk
GPS:
N 46° 53,001' E 17° 26,595'
Magasság: - m
Parkolás: -
Belépődíj: ---
Természetvédelmi területAz ország egyik legszebb, legismertebb és leglátogatottabb természetvédelmi területe, a tapolcai tavasbarlang ismét eredeti szépségében várja a látogatókat – az elmúlt évtized után ez lényeges információ. A barlangból ugyanis a nyolcvanas évektől kezdve eltűnt a víz. Nem hogy csónakázásra, de még lábfürdőre való sem maradt a Bakony karsztvízrendszerét brutális módon tönkretevő bauxitbányászat miatt. Az alumíniumipar gazdaságosságának csökkenése azonban értelmetlenné tette a karsztvízszint alatti kitermelést (amit csak a víz folyamatos szivattyúzásával lehetett fenntartani), és megkegyelmezett a Bakony élővilágának, mocsarainak, lápjainak, karsztforrásainak. Így az elmúlt években a tavasbarlang ismét várja a csónakázni (is) vágyó látogatókat.
A barlangot 1902-ben fedezték fel egy kútfúrás alkalmával, amikor a Tapolca alatt mintegy 14 méterrel húzódó üregrendszer egyik fala beomlott. A Tapolcai-medence alatt a Bakony triász kori mészkövére egy viszonylag porózus szarmata mészkőréteg ülepedett, amelyet vízzáró agyagos rétegek határolnak. Az így kialakult geológiai szendvics szarmata rétegében hatalmas üregrendszereket alakított ki a Tapolcai-medence vízgyűjtőjéből (mintegy ötven négyzetkilométeres) leszivárgó víz. Felszíni vizek és kb. háromszáz méter mélyről, a mélyebb mészkőrétegek vetődései mellett meleg forrásvizek is érkeznek a barlangba – így lehetséges, hogy a tavasbarlang átlagos vízhőmérséklete 19 C-fok körül alakul.
|
Nyitvatartás, árjegyzék, megközelítéseA barlang víz alatti ágait több lépésben tárták fel a felfedezés után, majd 1938-ban, a barlangi törmelékek eltávolításával alakították ki a híres csónakázó körfolyosót, amely több felszín alatti tavat köt össze. Felejthetetlen élmény a tökéletesen áttetsző zöldeskék vízen ringatózva lenézni a gyakran négy-öt méter mélyen húzódó – de csak kéznyújtásnyi távolságra érezhető – aljzatra. A barlangnak hétszáz méter hosszan két nagyobb ágát – a Meteort és a Nautilust – tárták fel, amelyekben több kisebb-nagyobb terem található (a legnagyobb a majd' tíz méter magas Lóczy- és a Batsányi terem). A falakon megkapóan szép, lágyan ívelő formák, átlyuggatott falrészek, bemélyedések és félgömbök alakultak ki az oldódás során, amelyek a barlang száraz részeinek bejárásával is megtekinthetők. |
|
|
|
|
SzabadidőMillennium kilátóRévfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát...Ecséri templomromVégigsétálva a szigligeti templomtól induló, majd ugyanoda visszaérkező, kék T jelű Kamon-kő Tanösvényen - amely nevét egy, a vulkanizmus emlékeit feltáró sziklavonulatról kapta - a Balaton-part egyik legszebb településének és környezetének értékeit ismerheti meg. |
|
Közeli túracélpont: Szent György-hegyA Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.
Csúcsairól pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.
|





















Balcsi.net - Balaton Portal