Szigliget - Óvári romok
A szabályos kúp alakú Óvár, vagy népiesen a Királyné szoknyája nevű domb tetején állt az óvár, mely valószínűleg a szigligeti vár elővára lehetett.
Az ásatások során alapfalai kerültek elő. Az építmény korát az előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni.
A faragott kövekből mégis szinte biztos, hogy egy római őrtorony alapjai láthatók. A rómaiak körülbelül 400 évig uralkodtak Pannóniában, (Kr. u. 12-427.) egyik legfontosabb hadiútjuk a Savaria ezen a tájon vezetett, annak védelmére építették hatalmas quaderkövekből ezt a kis várat is.
A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet.
A hegy másik neve: Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei.
Talán Szigliget leggyönyörűbb helyén található a helyiek által csak Kiskápolnának nevezett templom.
A XIX. század negyvenes éveiben a szőlősgazdák kezdtek bele a klasszicista stílusú kápolna építésébe. 1846-ra már elkészült az építmény, és a Szentháromságnak ajánlották fel. A fehér falú templomocska homlokzata timpanonban fejeződik, tornyában egy harang lakik.
|
Királyné szoknyája
Szigligettől a Balaton felé emelkedik egy meredek oldalú, szabályos kúp alakú hegy, az úgynevezett Királyné szoknyája. Tetején egy északdéli irányban elhelyezkedő, 41 méter hosszú, 15,5 méter széles, téglalap alakú épület romjai láthatók. Az építményhez délről egy ötszögletű, észak felől pedig egy négyszögletű „torony” alapfalai csatlakoznak. Voltak, akik római őrtoronynak, IX. századi épületnek, míg mások a nagy vár elővárának tartották. A régészeti feltárások egyértelműen középkorinak határozták meg, valószínű, hogy a XVI. században épülhetett a kikötő ellenőrzésére. |
Képek a romról
|