Szentbékkállai kőtenger
A Szentbékkálla határában álló kőhát a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.
A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét.
A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.
Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.
Szentbékálla szomszédságában található a Velétei palotarom, amely gótikus műemlék, és a Töttöskáli rom, amely román stílusban épült.
Töttöskáli templomrom: 1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták.
Velétei palotarom: A XIV. században a veszprémi püspök építtette a gótikus stílusú velétei palotát, melynek romjai Szentbékkálla közelében állnak.
|
Megközelítése
A Szentbékkállai Kőtengert a Káli-medence északi részén, Mindszentkálla és Szentbékkálla között találjuk. Megközelíthető a két település közötti műútról észak felé kanyarodó kék turistajelzést követve, vagy Szentbékkálla településéről szintén ezt a jelzést követve nyugat felé. |
Képek a kőtengerről
|
