Strandok

A sekély déli partszakasz a kisgyermekes családoké, a hamar mélyülő északi az úszóké. A fürdés szempontjából markánsan különböző Balatonpart lehetőségeihez másfél évszázada alkalmazkodnak a kellemesen felmelegedő vizű, vigyázott vízminőségű tóhoz érkezők. Az időjárás szeszélyei miatt napjaink nyaralóinak már nem kell lemondaniuk a fürdésről rossz időben sem: élmény-, wellness- és gyógyfürdők kínálnak ilyenkor kellemes időtöltést északon csakúgy, mint délen.
A Balaton mellé érkezőnek mi sem természetesebb, mint hogy a tóparton fürödni lehet - a balatoni nyaralás strandolásainak, a vitorlázásnak, a hajókázásnak az élményét generációk adják át egymásnak. A XIX. század elején azonban még nem így volt: a gyakori vízszintingadozások miatt sokszor azt sem lehetett tudni, hogy egyik évről a másikra hol húzódik majd a part vonala. Fonyód környékét és a Nagybereket magas vízállások idején az 1800-as évek közepén is nyílt víz borította. Hogy fürdőterületek alakulhattak ki ezen a partszakaszon, az a Budapestet Fiumével összekötő Déli Vasút 1861-es megépítésének köszönhető: a tó terjeszkedésének először a vasúti töltés szabott határt, majd az ennek védelmére kiépített Sió-csatorna, amely zsilipjeinek segítségével stabilizálni lehetett a tó vízszintjét.
A szeszélyes déli part helyett a balatoni fürdőkultúra gyökereit az északi parton kell keresni: Balatonfüreden. A gyógyhatású savanyúvíz-fürdő már a XVII. században vonzotta ide a gyógyulni vágyókat, így természetes, hogy a városka száz év múltán helyet adott a polgárosodó Magyarország új divatjának, a tavi fürdőzésnek is. Vörösfenyőből itt ácsolták az első balatoni fürdőházat, és a Kisfaludy gőzhajó 1846-tól rendszeresen szállította is hozzá a fürdővendégeket. A füredinél jóval később, 1892-ben készült a keszthelyi fürdőház, a Szigetfürdő, ám ekkorra már közel volt Siófok fürdőtelepének átadása, amely a szórakozásra és a társasági életre a korábbi fürdőhelyeknél több lehetőséget kínált. A partszakasz hamar népszerűvé vált, amihez az is hozzájárult, hogy a hirtelen mélyülő északival szemben délen lassan mélyül a meder, ami biztonságosabb fürdőhelyet kínál a kisgyermekes családok számára. A sekély víz pedig hamarabb felmelegszik, kánikulai napokon akár 27-28 Celsius-fokra is!
De legyen bár különbség észak és dél között, a Balaton mintegy 235 kilométeres partja napjainkra majdnem egyetlen összefüggő fürdőterületté vált. A közel ötven szabad- vagy fizetős strand közül választani sokféle szempont szerint lehet, de ahol a fürdővendég a Kék Hullám Zászlót látja, ez jelzi számára, hogy minősített, színvonalas fürdőhelyre talált. Kiváló vízminőség, tisztaság, színvonalas vendéglátás, kulturált és akadálymentes környezet pedig több mint háromtucat Balaton-parti strandon várja a fürdőzőket. A strandok és sétányok a Balaton közösségi színterei is: nyaranta számos szórakoztató, zenei és gasztronómiai rendezvénnyel várják a nyaralókat. Több strandon a vízi sportok legkülönbözőbb válfajai űzhetők a széllovaglástól az evezésig - természetesen a fürdőzőktől elkülönítve. Miután a tavon motoros vízi járművet tilos használni, három drótköteles vízisípályát is kiépítettek: Siófokon, Füreden és Vonyarcvashegyen. A változatos szélviszonyok, az olykor meglepetésszerűen érkező erős szelek miatt a balatoni időjárás-jelentés legfontosabb információja a viharjelzés, amelyre mindenkinek figyelemmel kell lennie! A pillanatnyi szélhelyzetről a tó körül elhelyezett nagy fényerejű lámpák villogó fénye tájékoztat: az erős szél közeledését percenként 45, a fokozott veszélyt a 90 felvillanás jelzi. Az előbbi esetén nem szabad parttól 500 méternél Ha hideg a Balaton, várnak a melegvizes fürdők messzebbre eltávolodni, az utóbbinál saját érdekében már senki nem lehet a vízen, hiszen a viharos szél - amely a déli parton 1-1,5 méteres hullámokat is hozhat - vitorlást, csónakot, gumimatracon fürdőzőt percek alatt távol sodor a parttól! A tó másik állandó „védelmi rendszere” a bólyasor: azon túl már igen mély, és nem az úszóké, hanem a hajóké a víz. Egyébként is: vízi jármű kísérete nélkül nem szabad a déli parttól 1000 méternél, az északi parttól 500 méternél messzebbre úszni. A Balaton népszerű fürdőtóvá válása elsősorban annak köszönhető, hogy a tó körzetében körülbelül 2000 órát süt évente a nap, a csapadék június-augusztusban, a hagyományos fürdőszezonban általában nem jelentős - ebben a tapasztalatban bízhatnak a nyaralni indulók. Előfordulnak persze hűvösebb, esős, szeles napok, amikor visszahűl a tó vize. A fürdőzésről nem kell lemondani akkor sem, amikor a Balaton barátságtalanabb arcát mutatja: fel lehet keresni az élményfürdőket, vízi kalandparkokat - Balatonfüred mellett ilyen az Annagora, Siófokon a Galérius, Kehidakustányban a Kehida Termál -, de a szokásosnál is jobban megtelnek ilyenkor a környék gyógyfürdői Hévízen, Zalakaroson és Marcaliban. A tapasztalatok szerint a balatoni fürdésre alkalmatlan napokon látogatják a legtöbben a környék történelmi nevezetességeit, kirándulnak a természeti látványosságokhoz, ezért ilyenkor nagy forgalomra kell számítani a közutakon és két partot a vízen összekötő hajókon, kompon is.