És még ezt is lehet fokozni, hiszen Szentbékkálla mellett világviszonylatban is egyedülálló képződmény, hatalmas kőtenger várja a látogatót. A medence kis falvainak lakói a terület nagy részét művelésbe vonták, de az eredeti sztepprét mozaikja sok helyen megmaradt, leghíresebb közülük a Köveskál melletti Sásdi-rét. Ez a terület a szigorúan védett jégkori maradvány lisztes kankalin utolsó ismert előfordulási helye. A nedvesebb, részben vagy állandóan víz áztatta területeken sok helyütt megmaradtak az igen fajgazdag láprétek, kiszáradó kékperjés láprétekkel körbevéve. Legszebb talán a Tódi-kút gyapjúsásos láprétje. Ezek a többé-kevésbé természetes területek olyan ritka növényfajok túlélését biztosítják, mint az orchidea-fajok (mocsári nőszőfű, vitéz kosbor, mocsári kosbor, pókbangó stb.), nőszirmok, kornistárnics, vidrafű.

A Barkás-tó és a Monostori-tó tőzegmohás lápja szintén szigorúan védett. A medence erdős részein mészkerülő tölgyeseket, hársas törmelékerdőket, cserszömörcés-molyhostölgyeseket, az északi részeken gyertyános-bükkösöket találunk. Gazdag a medence lepke-, szitakötő- és bogárfaunája is. A Káli-medence kis falvai legalább annyi látnivalót szolgáltatnak, mint a természeti környezet. A területen már a rómaiak is megtelepedtek, erről a kékkúti emlékek tanúskodnak. Később a Kál-nemzetség vette birtokába a tájat. Ma apró, megújuló falvak, kis pincék, rendben tartott, évszázados parasztházak, vízimalmok jellemzik a tájat. Híresek a szőlőtermelés és a borászat római korig visszanyúló emlékei.

A Káli-medence látnivalói
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgő, de igazán ősszel él. Az érő szőlő üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nőtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót. A látóhatár déli szegélyéről már megcsillannak a Balaton hullámai is.

Ábrahámhegytől északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizű bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejéről beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kőtenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdőben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tűnő kövek és az öreg vaskos fák.

Salföldről Kékkút felé haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsők között a több száz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szőlőhegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködtető kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát adó, őróla elnevezett savanyúvíz forrás. A palackozóüzem Burnót- patak felőli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kitűnő friss, enyhén szénsavas vizével.

help
A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kőkereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti dűlőútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét őrzi, hasonlóan a medence még létező, vagy már elpusztult, csak romjaiban létező településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérőt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.

A közelben fekvő Szentbékkálla hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kőtenger. Bizarr, meghökkentő formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kőhátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül előbukkanó templomtornyok, háztetők régmúlt idők meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai.

help
A szép műemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtős kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetőséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sőt beláthatjuk a még előttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyéből egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestűre is.

A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét őrző Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestű tövében elhaladva, a kőtenger szélén juthatunk el Kővágóörsre. Az itteni kis kőtenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén (Kővágóörs és Köveskál között) található Kornyi-tó. Kővágóörsről erdőszélen (is) vezető úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot.