Fonyód már a XVI. századtól állandó összeköttetésben állt Szigligettel. A menetrend szerinti hajóforgalom a XIX. század fordulójától indult el. A húsvéttól az ősz közepéig tartó idényben elsősorban a szemközti Badacsony az utazók célja, de a Balaton többi kikötőjével is rendszeres összeköttetésben áll. Védettsége miatt a területet már hosszú évezredek óta lakják az egymást követő népek. Az első írásbeli említés 1082-ből származik. Szent László király latin nyelvű összeíró levelében Funoldi néven szerepel, a későbbi okiratok Fonoldként említik. Az Árpád-korban Fonyód és környéke nagyrészt a pannonhalmi apátság birtokában volt. Hasznos információk
GPS: N46.7491° E17.5562°
Ir. szám: 8640
Körzetszám: 85
Fonyód térképeAz 1840-es években elkezdődő természetátalakító munkák során készült többek között a kikötő, amelynek 464 méteres mólója a leghosszabb a Balaton környékén. A fonyódi üdülőtelep kialakulása Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvoshoz kötődik, aki rávette barátját, a földbirtokos Zichy Bélát, hogy birtokának egy részét parcellázza fel a leendő nyaralók számára. Így alakult ki a tulajdonosról elnevezett Bélatelep. Pár évvel később, egy másik részen a Sándortelep, melynek névadója Berzsenyi Sándor főorvos, az üdülőtelep alapítója volt. Az üdülőterületeken az első világháborúig folyamatosan folytak a nagyszabású építkezések. A második világháború után azonban nehezen indult újra a fürdőélet. Fonyód történelmi emlékei közül érdekes látványosság a Fácános-erődben található egykori cölöpvár nyomai, a sáncok, vizesárkok maradványai. Nevezetes kuriózum emellett az 1939-ben épült Kripta-villa, amelyben Abrudbányai-Rédiger Ödön elveszített szerelmének állított emléket életnagyságú szobrokkal berendezett, márvány nászi szobával. Természeti értékeket őriz az egykori vulkanikus működés eredményeként létrejött Vár-hegy és a Sipos-hegy, amelynek északi, amfiteátrum-szerű katlanában sportcentrumot alakítottak ki. A csúcson lévő Postás-kilátó a turisták számára remek pihenő- és kilátóhely. Meleg víz után kutatva találták meg az utóvulkanizmus eredményeként létrejött szénsavas vizet, melyet 1960 óta palackoznak. Fonyód 1989-ben kapta meg a városi rangot. A településen áthalad a 7-es számú főút, de megközelíthető vasúton, a Budapest-Nagykanizsa vonalon is. A Kaposvár irányából érkező vonatok a Dél-Dunántúllal kötik össze a várost. A parti sávban kialakított kerékpárút a kikötőtől egészen Szárszóig vezet.