Fenékpuszta - Berki Betérő
A Fenékpusztán található Berki Betérő (400 éves kocsma) pihenő a 71-es út mellett található.
A kerékpárúton tábla jelzi, nem lehet eltéveszteni. Kerékpárosoknak ajánljuk.
Az épület (kocsma, vámház) történetének rövid ismertetése:
A volt Vámház történetéhez érdemes hozzákapcsolni a híres Fenékvár római kori építkezésének históriáját is. Fenékvárat a rómaiak építették a IV. században az Aquincumból Rómába vezető út balatoni átkelőhelyénél. A VIII. századig a Balaton térségének legjelentősebb városa, melynek latin neve valószínűleg Valcum volt. Többször cserélt gazdát, miközben többször megrongálódott és újraépítették. Feltehetően itt született Nagy Theodorik, keleti gót király. A vár szláv nevéről (Kestel) kapta Keszthely a nevét. A VIII. században a hévízi öböl annyira eltőzegesedett, hogy a Páh szigetén (Alsópáhok) átjárható lett, és ettől kezdve a forgalom az előnyösebb hídvégi átkelőt használta. A fenéki rév vesztett jelentőségéből, bár a Pécs felé irányuló helyi forgalmat változatlanul itt bonyolították le.
A honfoglaló magyarok a várat felégették, és a falakon kívül a pusztaszentegyházi dombon hozták létre a Fenék nevű falujukat. A falu a török időkben pusztult el. A fenéki komp a rómaiak idejében Vörsre közlekedett, később Bottyán felé, majd a szentgyörgyi parttal egybeépült Iszap-, illetve Ilona szigetre. Itt állíttatta fel Festetics László leánya emlékére a Szent Ilona-szobrot, mely ma Fenékpusztán látható.
1834 és 1837 közötti nagy szárazság után a Balaton vizét gátakkal elszűkítették, és 1839-ben elkészült az első fahíd. Ettől kezdve nevezik a levágott Balaton-öblöt Kis-Balatonnak. A hídon vámot szedtek, a mai kocsma épülete volt a Vámház. A fenékpusztai régészeti feltárás már az 1860-as években elkezdődött. Az ásatások során több ezer sírt, sok épületet tártak fel. A gazdag leletanyag a keszthelyi Balaton Múzeumban látható.
A jelenlegi csárda épületének korára, illetve valamikori funkciójára csak az épület kutatása adhat választ. Az viszont biztos, hogy ezen a területen már századokkal ezelőtt is épületek álltak, hiszen egy 1684. évi tanúvallomás az átkelőhelyet révként említi. Nagy a valószínűsége annak, hogy az itteni épületek nagy része a római romokból épültek.
Ha pedig rév (átkelőhely) volt, akkor mindkét oldalon beszálló fogadóknak kellett lenni. Itt helyezkedtek el a révészek és halászok házai. Ha viharos volt az idő, sötétedés után, amikor a kompok nem közlekedtek, az akkor érkezett utazóknak és állataiknak szállás kellett. Pl.: a szemben lévő Bottyánban vendégfogadó működött 1771-ben, mely ivóból, konyhából, szobából, istállóból állt. Bérleti díja egy évre 6 Rhenes forint volt. Mivel ebben az időben a bottyáni részen révészeket nem említ krónika, csak fogadóst és halászokat, a révészeknek Fenéken lehetett a lakóhelyük. Ekkor már bizonyítottan kompok jártak az átkelőhelyen. 1757-ben Festetics Kristóf két hajót állított be, melyeken a ”káromkodás és pipázás” tilos volt. A Balaton Múzeumban lévő, első Keszthelyről készült térképen már vámházként jelölikaz épületet, ez a térkép 1769-ben készült. A hely jelentőségét emelhette az a tény is, hogy 1783-ban fácánkert is található volt itt. A Balaton első nagy vitorlását a ”Kristoph” nevű sószállító hajót Gróf Festetics Pál építtette 1753-ban. Halála után fia, György-aki a hatalmas hitbizomány ura, a híres ”Georgikon” alapítója volt-építtetett egy sor komp- és vitorlás hajót. A hajóépítő műhely a fenéki kikötő mellett, a vámház udvarán állt. A hajó ”arsenal” tervezője és építője az olasz Antonio Bori hajómester, aki kormányos is volt. A krónika szerint 1815-ben a gróf a fenéki révházban valódi balatoni fogassal vendégelte meg Richard Bright angol utazót, aki át is kelt a komppal. Mivel Fenékpuszta nem csak átkelőhelyként, hanem kikötőként is működött, jelentős volt a bevétel. A szállítások és az átkelés díjait a vámházban kellett befizetni. Az 1839-ben Festeticsek által megépített 87 méter hosszú fahídon való átkelésért hídpénzt kellett fizetni egészen az első világháborúig. Később az épület présházként, majd lakásként és az 50-es évektől bolt és kocsmaként funkcionált. Jelenleg is kocsma, valamint egy szükséglakás van az épületben.
Fenékpuszta közelében van a Vönöczky-Schenk Jakab-kutatóház, ahol ismeretterjesztő anyagok, a terület élővilágát bemutató kiállítás és videofilm várják a természetbarátokat.
...
...
...
...