Csobánc

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.
A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták.

A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.
Túra a hegytetőre: A hegy megközelíthető Gyulakeszi irányából, a zöld jelzésen. Parkolni a még sík területen lehet. Innen eleinte aszfaltozott majd kissé vízmosásos földút és kavicsos út vezet fel a tetőre. (bringával is fel lehet menni)
A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. A várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

A közelben: Gulács hegy
A déli part jellegzetes, Fonyódról látható képében ez a Badacsonytól jobbra álló csúcsos hegy. A Balaton-felvidék vulkanikus hegyeinek tagja a Gulács. A többiektől eltérően nincs többé-kevésbé lapos teteje, jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve.
A hegy teljesen vad, természetes erdős vidék, sem műtárgyak, sem pincék, az elhagyott bánya-sebet leszámítva civilizációnak semmi nyoma. A csúcsra is csak egy keskeny, egyszemélyes spirális gyalogút vezet fel.