Cserszegtomaj - Kútbarlang

A folyamatos feltárásoknak köszönhetően már 2500 m hosszú barlangot Cserszegtomaj temetőjében, 1930-ban véletlenszerűen fedezték fel kútásók 50 méteres mélység elérésekor.
Elhelyezkedését, formavilágát és kialakulását tekintve Európában egyedi természeti képződmény.

Az első bejárásokat az akkor 150 méter hosszan megnyílt üregrendszerben Rozlozsnyik Pál, Szentes Ferenc, Leél-Őssy Sándor és Venkovits István végezte.
A barlang további feltárását a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium kutatói végezték. Újabb feltáró kutatásokat 1980-tól az Alba Regia, majd az Acheron csoport végzett, a tevékenységhez később a cserszegtomaji illetőségű Labirint Barlangkutató Csoport csatlakozott, amely csoport már 20 éve (alapította Takács Ferdinánd festőművész 1989-ben) folyamatosan végez feltáró és tudományos kutatásokat a barlangban Labirint Karszt- és Barlangkutató Sport Egyesület néven. A feltárásoknak köszönhetően a barlang jelenlegi összhosszúsága 3320 méterre bővült.
A barlang a pannon homokkő és triász dolomit között helyezkedik el. A pannonban az erősen tagolt dolomittérszínre vastag üledék (homok) települt, kitöltve a dolomit felszín mélyedéseit, repedéseit. A két kőzet települési határán a pliocén végi hidrotermális tevékenység végzett döntő barlangkialakító szerepet, a későbbiek során homokkővé cementálódott össze.
A feltörő hévizek az oldható dolomit és az át nem eresztő homokkő között alakították ki a mai csaknem vízszintes réteghatáron elhelyezkedő (a legnagyobb szintkülönbség 11 m) szövevényes járatrendszert, így képezi a barlang egészén a boltozatot homokkő, a talpszintet az oldott dolomit por, melyet maga után hagyott a hévíz visszahúzódásakor.
A pannon felszín negatív lenyomatát képző gótikus ihletettségű homokkőoszlopok konzerválták a feltehetően, a kialakult barlang koránál jóval idősebb (10-14 millió éves) növényi lenyomatokat, melyek a barlangban igen nagy számban fordulnak elő.
A Kútbarlang egyedülállóságát jól jellemzi az a hipotézis melyet az 1931-ben barlanglátogatást tett német egyetemi tanár Hans Schneiderhöhn állított fel a látványosan csipkézett oszlopok sokasága által formázott labirintusos járatrendszer láttán. Feltételezésében a barlangot az ősember által kivájt lakóhelynek vélte. Ami természetesen nem valós, mert a későbbi kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a barlangrendszert a hévíz oldotta ki. A barlang különleges formakincsei közé tartozik a nagy mennyiségben és változatos formában előforduló gipszkristály, a homokkő falakon felfedezhető tenyérnyi hematit kiválások (kék-vörös foltok), valamint a fedőben lévő pirites rétegek vegyi bomlása során keletkező sötét vörös limonit cseppkövek.
A barlang világon egyedülálló barlangrendszerekhez sorolható, mivel eddig hasonló barlangot még nem fedeztek fel. Egyedülállósága kőzetek réteghatárán a hévíz oldó hatásának köszönhető, illetve hogy itt kutat ástak, mert ezeknek a típusú barlangoknak nincs felszínre kivezető természetes járatuk.
Az említett egyedülállóságból adódott hogy kilenc barlangkutató csoport összefogásával egy hetes élettani és klimatológiai expedíciót tartott 1996-ban, 1997-ben a kútbarlangban. Az expedíció nagyon eredményes volt, amelyről számos publikáció jelent meg.
A barlangba való lejutás barlangászokkal az 52 m mély kúton keresztül lehetséges kötéltechnikával, a kijutás vaslétrán kötélbiztosítással való kimászást igényel és az ehhez szükséges jó fizikai kondíciót. A barlang termeit (átlagos méretük 10-15 m átmérőjű és 2-3 m magas) kuszodák kötik össze. A barlang hőmérséklete egész évben állandó (12, 8- 13 C).

A közelben: Cserszegtomaj - Csókakő
A Kőhát és a Csókakő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, védett természeti terület. A tisztástól északra fokozottan védett természeti területek találhatóak melyek nem látogathatóak. A cserszegtomaji-kőhát keleti letörésénél található dolomit sziklaegyüttes a környék legszebb területe.
...
...