Balatonalmádi - Köcsi-tó tanösvény

Káptalanfüredről kövessük a sárga T jelzést!
A kb. 400 m-es tanséta állomásain megismerhetjük a vörös homokkövön kialakult különleges élővilágot. A kirándulást a sárga kereszt jelzésen a 300 m magas Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk, melyről látható a Balaton keleti medencéje.

Az ösvényen járók megismerhetik az erdei tisztás közepén lévő agyagbányából született Köcsi-tó, a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint a völgyben található, már nem termelő kőbánya által föltárt különleges földtani képződményeket. A tanösvény Káptalanfüred alsóörsi határában 2004-ben avatták, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tájrendezést pályázaton elnyert támogatásból, a magyar állam költségén valósította meg Balatonalmádi Önkormányzata.
A tavacska térsége korábban Alsóörs községhez tartozott, 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, s ma már Káptalanfüred része. Káptalanfüredet a helybeliek szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával mindenkinek kedvező körülményeket biztosít.
Számtalan érdekes földtani természeti értékkel találkozhatunk itt. A legnevezetesebb a vöröskő, amely szinte mindenhol kibukkan a felszínre. Érdekes földtani feltárása van a Köcsi-tó közelében lévő felhagyott kőbányában, s a város nyugati határában, a 71-es út bevágásában. A vidék vöröskő bányászata a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A vereskő-faragás remek példáit ismerhetjük meg az épületek lábazatain, falain és kerítésein.
A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. Előzőleg a lefolyástalan területen összegyűlt csapadékvizet állatok itatóhelyeként hasznosították az alsóörsiek. A Köcsi-tó és környékének élővilága tájrendezés előkészítése során vált ismertté részletesebben. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A tótól kissé távolabb, azzal összeköttetésben nem álló területen a mocsári sás megjelenése meglepő, s arra utal, hogy felszín közelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen cca. 200 tő védett agárkosbor található.

A közelben: Alsóőrs - Csere-hegyi kilátó
Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan található kilátó és a gondnokház. A korábban Szabadság-kilátóként ismert építmény állapota a 1990-es évekre leromlott, ezért 2003-ban a Széchenyi-terv támogatásával épült újjá.
...
...
...