Badacsony

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik.
A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.

Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód-Alsóbélatelepre látunk rá. Badacsony - a Balaton északi partján találjuk a Balaton-part legtermetesebb vulkánját, a koporsó alakú Badacsonyt.
A "koporsó-hegy" lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik.
A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidéket tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nevezetességei az úgynevezett vulkanikus "tanúhegyek": a Csobánc, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy.
A vidék már ősidők óta lakott, az időszámításunk előtti években rómaiak otthona volt. Ők telepítették az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire, melyek azóta is meghatározzák Badacsony tájképét, gazdálkodását, az itt élő népek életét. Láthatjuk hát, hogy a helyiek élete több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással.
A badacsonyi vidék hangulatához, ízvilágához, kultúrájához valóban elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok. A dombhátakon sorakozó borospincék is arról árulkodnak, hogy a környéken nagy hagyománya van a borgazdálkodásnak. Aki már járt erre, nem is csodálkozik, hiszen a környék kiváló klímája, páradús levegője ideális a szőlőtermesztésre. Azt talán kevesebben tudják, hogy a badacsonyi borok jellegzetes, friss, zamatgazdag gyümölcsíze a hosszú és meleg ősznek, azaz a "vénasszonyok nyarának" is köszönhető.
A gazdák joggal lehetnek büszkék boraikra, ugyanis a vulkánok völgyében termő szőlőből kiváló minőségű nedű lesz. A helyiek szerint a badacsonyi borokban a "kialudt vulkánok tüze ég tovább".
Igazán sokat dicsértük már a badacsonyi borokat! Lássuk tehát, milyen a kínálat? A hazánkban is csak Badacsonyra jellemző Kéknyelű igazi hungaricumnak számít. De olyan különleges ízvilágú szőlők teremnek még a borvidéken, mint a testes Szürkebarát, a finom zamatú Olaszrizling, a fajtajelleges Rajnai Rizling, az illatos Rizlingszilváni, a könnyű Ottonel Muskotály, a kiváló pezsgőalap Chardonnay, és a harmonikus ízösszetételű Sauvignon Blanc.
Ne csodálkozzunk hát, hogy ahol ennyire komolyan ápolják a borkultúrát, ott a szüreti fesztiváloknak, a borheteknek és borünnepeknek is nagy hagyománya van! Januárban a Vince-napi pincejárás, júliusban a badacsonyi borhetek, szeptemberben pedig a badacsonyi szüret várja a borozgatni, mulatozni vágyókat! Érdemes együtt ünnepelni a helybéliekkel, hiszen a nagy vigadalomban a borosgazdák zamatos mustjait, nevezetes borait is megkóstolhatjuk!

A Badacsony nevezetes épületei

Kisfaludy-ház: a Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, tulajdonképpen egyszerű borospince, különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.
Szegedy Róza Ház: a barokk stílusú egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal a szüreten ismerkedett meg. A ház ma emlékmúzeum.
Szent Imre Római Katolikus templom: 1931-32-ben - bazaltból - épült Fábián Gáspár tervei alapján. A templom 37 méter hosszú, 19 méter széles, a tornyok magassága 33 méter. A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült. 1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az alkalomból készültek Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és Feltámadás. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.
Szent Donát kápolna: a múlt század második felében, neogót stílusbab épült a szőlőhegyek oltalmazója, arezzói Szent Donát tiszteletére a Donát-kápolna. A kápolnát badacsonyi bazaltkőből Laczkovics Antal építette, oltárnak carrarai fehér márványt rendelt. Kriptájában neves badacsonyi személyek nyugszanak.
Egry József Emlékmúzeum: a balatoni fények és színek nagymesterének egykori mûteremházában a festõmûvész képei és grafikái láthatók Egry József a modern magyar festészet egyik legeredetibb képviselõje, aki hosszú ideig élt Badacsonyban. (Egry sétány 12., Nyitva: május 1 – szeptember 30., 10-18 óra között, hétfõn zárva.)
Rodostó turistaház: a turistaház 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán két táblát helyeztek el.A házat a Magyar Turista Egyesület építette 1936-ban a Badacsony-hegy oldalában, a nemestördemici kilátó alatt. A magyaros stílusban épült menedékházban 3 négyágyas szoba van. A ház az 1935. évi Rákóczi év emlékére kapta a Rodostó nevet, ugyancsak erre emlékeztet a falán elhelyezett emlektába is. Az egyik Rákóczi és társai emlékét őrzi.
Szent Anna kápolna: a hegy déli oldalán áll a Szent Anna-kápolna, amelyet 1789-ben Szentgyörgyi Horváth Zsigmond építtetett.A Kisfaludy utca és a Szegedi Róza utca sarkán található. 2004-ben felújították. Csak évente egyszer, búcsú idején van szentmise. Kriptájában nyugszik a Kisfaludy család több tagja. Búcsú: július 26.